AQNT

.
AQNT napi, heti, havi chartokon. Egyik szebb, mint a másik, tökéletes belépők, tökéletes momentumok. Azért figyeltem fel rá, mert tegnap a MSFT felvásárolta majdnem dupla áron. Előző nap tiszta entry signal a napos charton. Ilyenek is vannak, vadászni kell rájuk. Navigare necesse est, ahogy sumér őseink mondták.

NEXM, OMNI, GNVC

Jó - mondok -, nézek hetes chartokat, hátha azokban jobb kitörések vannak. Vagy tartósabbak. Vagyis ha napi charton nézek kitörést, ne akarjam napi gyertyán lekövetni, mert oly gyakran másnap vége is az örömnek. Azonban, ha valami hajlandó a hetes chartokra amúgy is jellemzőbb szép nagy alakzatból aznap kitörni, mikor én keresgélek, az jó lehet több hetes-hónapos pozikra is, amiket kényelmesen figyelhetek napi rendszerességgel. Nem is kell sok belépőt találnom, elég ha néhány naponta van egy, hogy ha kiesek valamiből, nemsokára találjak helyette mást. Hetin keresek, napin követem a trendet. A trendkövetés, kiszállás a már ismert ezerféle kusza szubjektív variálással. Amíg nem tisztul le valami egyetlen egyetemes rendszer, ami mindennél jobb, de legalábbis a szubjektív variálásnál biztos.
.
Nagy momentumok végén zárok, ha elég gyakran találok belépőket - minek üljek ki korrekciókat, ugye. Pullbackekből kemény letörést eladok, nem jó előjel a folytatásra. Előző mélypontról nem is beszélve. Kezdeti kockázat alá mászást is eladom természetesen. Esetleg negatív macd-divergenciánál kisebb momentumokat is zárhatok, de ez nem biztos. Majd kijön valami, mindig eszondom. Gyűjtöm a chartokat, itt vannak az elsők:
.
NEXM

Tegnap este vettem, már ma meghálálta.

OMNI

Ezt napon belül is sikerült a legjobb helyen megvenni, a korrekció vége előtt pár perccel. Nem túl szándékosan, azaz nem vártam meg a korr végét, hosszú távra nagyobb kockázatot vállalok. Nap közben tört ki amúgy, ami azt jelenti, van valami hír. Megnéztem, van. Olyan igazinak tűnő. Ja egyébként nem tört még át a hetesen komoly vonalakat, de ilyen tf-en van esélyem kitörések elejét elcsípni, míg naposon esténként már inkább a végét kapom meg.

GNVC

Ezt hetesen túl gyorsnak találtam, de naposon nagyon tetszett, azért vettem meg. Hónaposon is most jó esélye van sokéves csúcsra menni, sávból kitörni, figyu csak a forgalmat az utolsó emelkedésben! Hír is volt, ma került be a nasdaq biotech indexbe. Ennek örült hát a nép. Örüljön még néhány napig, azt ajánlom.

Mindenből csak keveset vettem, nem hiányzik a balhé.

Helyreigazítás

Valótlanul állítottam, hogy a Hódítóban azért könnyebb kereskedni, mert sok az amatőr. Valójában a piac jellege más. A részvénypiacot szinte kizárólag spekulánsok használják (a befektetők is egy árfolyamváltozás miatt vesznek, csak hosszabb távon gondolkoznak, ettől még számomra spekulánsok maradnak). Ettől szűk az árrés, nehéz nyerni. A játékban a piacot viszont nem igazán árfolyamnyereségre használják, hanem gyors szükségleteket elégít ki, tehát kevés a spekuláns, több az őstermelő (bármi áron eladó) és bármi áron venni akaró szereplő. Kénytelenek adni-venni.
.
Az egyszintes ajánlati könyv is kissé túlzás volt, hisz csak félszintes: csak az eladók tesznek ajánlatot, a vevők mindig market áron vesznek.
.
Továbbá: írtam, hogy szép sávban emelkedő papírokat kerestem és vizsgáltam. Nos, az eredmény kissé pozitív, de a chartok nagyon nem tetszettek, túl véletlenszerűek számomra, és eleve alacsony a reward, magas a risk, még ha gyakran előbbi teljesül is. Csak akkor sikerült pozitív eredményt elérni, ha olcsón veszek (ez könnyű) és kiadok egy limit megbízást az előző ellenállás környékén, kissé alatta. Ez gyakran teljesült, hozott nyereséget, de ezzel limitálom a nyerőket és szabadon engedem a bukókat. Ez meg ellentétes az elveimmel, úgyhogy ezt ejtettem úgy ahogy volt. A ronda chartokról nem is beszélve. Azzal foglalkozom inkább, amiben már van gyakorlatom, amihez affinitást érzek: a nagyreményű konszolidációkkal. Talán korrekciók is érdekelnek, de ezt még vitatják a tudósok egy része is.
.
Vettem pénteken két swing pozit, nem egy napra, de határozott időre, és az elfekvőket is meghatároztam kissé, hogy mit várok tőlük, mennyi idő alatt kéne megcsinálniuk, és ha rossz irányba igyekeznek, meg kell válnom tőlük. A risk-reward-time tényezőket mindig újra át kell gondolnom, és ezzel együtt azt is, hogy inkább átszálljak-e valami jobb dologba a gyengélkedők vagy célbaértek helyett. Chartokat majd legközelebb, most gyorsan alszom egyet.
.
Tudom, gyorsabban váltogatom a stratégiákat, mint más az intimbetétet, de ezzel a módszerrel keresem az Igazit.

Hódító

Lehet hogy ez most keveseket fog izgatni, de alant párhuzamokat keresek egy játékkal. Ez amúgy is szokásom, hogy tanuljak is valamit abból, amivel elcsoffasztom az időmet.
.
Írtam már, hogy 3 éve játszottam a Hódítóval, ami egy szöveges-számolgatós stratégiai játék. Főleg harcolni kell, de van piac is, ahol be lehet szerezni a létfontosságú dolgokat, el lehet adni a felesleget, és be lehet fektetni a készpénzt, mielőtt kirabolnának. Akinek pénze van, azt megtámadják, meglopják. Pénzt úgy lehet elrejteni, hogy vesz rajta az ember tudománytekercseket piaci áron, sokkal többet annál, mint amennyire szükség van. Egyből kirakni a piacra magas limitárral, hogy ne vegyék meg, és ne legyen otthon semmi, amit el lehet lopni vagy rabolni. Ez a tőkekonzerválás. Ha pechünk van, megveszik, lesz egy csomó pénzünk, és ellopják. Sokan úgy próbálnak pénzhez jutni, hogy tekercseket gyártanak, és kirakják alacsony limitárral, hogy gyorsan megvegyék. Ez a másik véglet. Akinek már van némi tőkéje, meg tud élni kereskedésből. Ehhez úgy kell felépíteni az országot, hogy a kereskedőtőkét ne nagyon vigyék el se tolvajok, se katonák. Napi 3x lehet kimenni a piacra, megvenni az olcsó szajrét és kitenni drágábban. Csak annyira drágán, hogy azért legyen esély arra, hogy megveszik másnapig. 24h után visszajön a cucc a piacról, ennyi időre tervezünk egy trédet. Egyszintes az ajánlati könyv.
.
A stratégiám az volt, hogy vártam a kis olcsó árukra, amiket a megélhetési tekercsgyárosok kitesznek, felvásárolgattam őket (akkumuláció) az első komoly ellenállásig (nagy tételű ajánlat) és az alatt picivel kiraktam mindent, mikor elfogyott a pénzem. Az esetek többségében megvették a cuccot, volt tehát profit. Amikor nem vették meg, visszajött egy része, azaz olcsóbban kellett kitennem másnap, akár veszteséggel is. A piac változott, a trédelhető sáv ugyanúgy mozgott, mint a többi piacon, pl tőzsdén szokott. A 24h-s kötelező periódus miatt nem volt nagy kérdés, hogy milyen időtávon kereskedjek. Hosszú távú árfolyammozgások nem izgathattak, mert mindig papírban kellett ülni, különben levernek a pénzemért. Ezzel jól kerestem. Tízezrekből csináltam milliókat néhány hónap alatt. Néha nagyon megváltozott a piac, nagyon fel vagy lementek az árak, ennek megfelelően a tőkém is változott. Lehet ragaszkodni a magas árakhoz, de akkor akár hónapokig nem lesz forgalmam. A piac diktál, hacsak nem tudom felvásárolni. Inkább bevállaltam a bukót, hogy kereskedhessek minden nap. A 24h szabály tökéletes volt arra, hogy ne ragadhassak bele rossz pozíciókba. Ez az egyik tanulság. Pontosabban nem is foglalkoztatott, hogy nyerő-e vagy bukó-e egy pozícióm, mert nem pozikban gondolkoztam. Olcsón venni, drágán adni, ennyi. Működött.
.
A piac jellegzetessége volt, hogy sok amatőr vett részt benne, mivel mindennapos használati tárgy, fogyóeszköz a tudománytekercs, a részvénnyel ellentétben, amit tudatos kereskedők szoktak forgatni főleg. Emiatt jobb volt az árrésem, többet lehetett kaszálni. Kevés volt a kereskedő, mondjuk úgy: hiéna, sok a gazella. Mondjuk ezt elszúrtam, mert a hiéna pont hogy nem bír egyedül vadászni, főleg nem csordás állatokra, de lehet hogy ebben is tévedek. Az usa piac tehát jó ilyen szempontból, sok a magánbefektető, házitréder, kispályás lúzer. Itt vagyok mindjárt én. De gazellák közt cinkos aki néma! Az okos gazellák lelegelik a buták elől a csalánt is, úgyhogy a tápláléklánc alacsonyabb szinten is megvan.
.
A nagytőkések a játékban is nagyobbat kaszálhattak, nem tőkearányosan, hanem nominálisan természetesen. Mint a részvénypiacon. Valljuk be: játék ugyan a Hódító, de ugyanúgy egy fiktív elektronikus kitudjamivel játsszák, mint a részvénypiacot, csak utóbbin a tőke valódi és a szereplők tudatosabbak. A tőkéhez való hozzáállás hozzáállás kérdése. Nem feltétlenül kell beszarni azért, mert valódi pénzzel játszik az ember. Játékpénz. Azért utaltuk át a brókernek, mert nyerni akartunk, de tudtuk mind, hogy be is bukhatjuk. Innentől izgulni kár. Okosnak lenni viszont érdemes. Részemről a játékokat is halál komolyan szoktam venni, próbálom a legjobbat kihozni magamból, és ebben a valóságban meggátol az, ha izgulok a tőkémért. Idővel elegem lesz és elszaladok, ha félek. Na de ott tartottam, hogy akinek nagy pénze van, többet kaszálhat. Igen, mert meg tud venni nagyobb tételű ajánlatokat is, azaz megvesz egy ellenállást, ezzel felhajtja a piacot. 500-an vannak egy csoportban kb, ennyi szereplős a piac is max. Emlékszem, többször is sikerült beindítanom komoly bikákat, amik aztán mentek a maguk útján. Akiknek megvettem az ajánlatát, lett egy csomó pénzük, amit újabb tekercsekbe kellett fektetniük, tehát bele kellett vegyenek még drágább ajánlatokba, és így tovább. Ha meg egy mogul dobbantani akart a szintről, vagy más miatt sürgősen pénz kellett, mondjuk háborúhoz, kp-re váltotta a tekercsét. Ilyenkor kiszórt a piacra végtelen sok cuccot, ami beindította a medvét, ha nem tudták a többiek felvásárolni. Sima kereslet-kínálat, kár is ennyit pofázni róla.
.
Arról viszont érdemes, hogy a határok. Meddig mehetett a bika és meddig a medve. Eléggé meghatározott sávban mozgott, mint a forint, de ez funda alapon, nem elhatározásból. Ha nagyon olcsó volt, sokan leállították a gyártását, és áttértek mondjuk az árupiacra. Ha nagyon drága, többen kaptak kedvet a gyártáshoz és lebontották a kőbányát. Nem tudtak nagyon elszállni az árak. Ebből a szempontból nem hasonlít a részvénypiachoz. Bár ahogy egy cég néhány évenként tönkre tud menni, a játékban is bejelentheti a fejlesztő bármikor, hogy bocs, megunta, nincs többé, a tőke elvész a játékkal együtt.
.
De nem is a tőke a lényeg, hanem az az érzés, hogy ügyesen halmozom. Ha olyan kedvem volt, simán elköltöttem a felét egy hadseregre, hogy kiszórakozzam magam más téren is, végülis a játék se tart örökké, az élet sem. Tovább nem vihetjük, max odaadhatjuk valakinek, például a fiunknak, lányunknak, egy etióp kissrácnak vagy egy vietnámi kislánynak. Mármint a pénzünket halálozás közeledtével. A játszás <> elszart idő, ha az ember tanul belőle, és élvezi. De már minden megvolt a Hódítóban, és eljátszottam a gondolattal, milyen király lehetnék én a tőzsdén, némi tanulással. Az is csak egy játék végülis. Kezdőtőke épp volt, ez érdekelt, erre költöttem.
.
Most két év után elgondolkoztam, miért nem megy, és miért ment olyan jól azon a kis piacon. Volt egy tök egyszerű stratégiám, ami működött. Azt hiszem a legfontosabb tanulság, hogy mivel játékpénz volt, nem okozott sose fájdalmat a bukás, szórakozásból csináltam, örültem a győzelemnek, nem érdekelt a bukás, majd nyerek máskor. Mindegy volt, mennyi a pénzem, nem megélhetésre kellett, csak úgy, önmagáért, a sikerélményért, a jól végzett munka öröméért. Már ha elfogadjuk, hogy a munka nem arra való, hogy elfáradjunk.
.
Meg kell tanulnom ugyanígy kezelni a valós tőkémet, különben el fogom veszíteni. Mindig mindenki elmondja, hogy mennyire az érzelmek miatt bukik a nagy többség, de akármilyen közhely, komolyan kell venni. Józan paraszti ésszel is lehet kereskedni, olcsón veszünk, drágán adunk, vagy ha nem megy, akkor olcsón adunk, és legközelebb tényleg olyat veszünk, ami emelkedni fog. Ez utóbbiakat szoktam elhanyagolni, mert ragaszkodom a profitomhoz lelkileg. Ez az igazi lúzerség. Miattam jó az usában trédelni. Engem lehet kifosztani. Mondjuk lassan már egy fél szudáni falut se tudnék eltartani, úgy összementem, szóval nehéz rajtam fogást találni, de lehet. Ha így folytatom.
.
Rossz hírem van: nem így folytatom. Józan paraszti ésszel, eleganciával, poroszos precizitással, oroszos megalomániával, meg mindennel, ami miatt a játékokban király vagyok. Jó stratégiai érzékkel, a játékörömmel (van ilyen szó?), ami az utóbbi időben kiveszett belőlem.
.
Az aktuális új ötlet az, hogy olyat kell venni, ami viszonylag egyenletes sávban emelkedik, és épp olcsó. Nagy ötlet, mondhatom. De a lényeg, hogy másnap el kell adni, nincs mese. Ha lehet, drágán, ha nem lehet, olcsón. Ha nem megy, azért nem megy, mert elromlott. Ha elromlott, olyanra kell váltani, ami még jó. Ezért nem kell benne ülni többé. Persze lehet hogy csak egy hipertérugrásra készül, azért nem emelkedik, mindig ilyesmikben bízom, de ez a hülyeség netovábbja. Időtáv bakker. Nem élünk örökké. Holnapra kell a pénz. Ide az asztalomra.
.
Persze bármelyik másik korábbi ötletem is jó, meg minden ami velem kapcsolatos :). De most épp ezt vizsgálgatom, aztán majd döntök valahogy és aszerint élek.
.
Emiatt azért nem fogok kiugrani régi pozikból, amik épp megint kezdenek jóra fordulni, FUEL, TELK, HTI (tegnap óta HALO: nem figyeltem oda és átment a nasdaqra), INSW (na ez ocsmány, ha letöri a sávot, végeztünk). Ezek az elfekvőim. Van még QVDX, amit nagyon bénán nem vettem észre, hogy akvizíció, tehát nem egy csodás beszűkülés, ami épp kitört. A forgalomra ha ránéztem volna, egyből világos. Extrémszűk vola extrémtág forgalommal, ez mindig akvizíció, vagy én általánosítok túl sokat. Szerencsére bukni se nagyon lehet vele. Azért tört ki a sávból, mert lezárult egy függőben lévő perük, ami eddig kockázatot jelentett. Ezen kívül is van még pár cuccom, amiket eleve egy napra vettem, tehát ha befejeztem itt a gépírásgyakorlatot, kiszállok belőlük valahol mindjárt.
.
Na megtörtént. Még egy tanulság: mielőtt megnyitunk egy pozit, azt kell nézni, mivel csinálhatjuk a legjobb profitot, minél kisebb kockázattal. Amikor viszont már megvan a papír, arra kell koncentrálnunk, hogyan léphetnénk ki az adott időn belül a legjobb áron. Tilos azt számolgatni, mennyi az aktuális profit az adott pozíción, vagy mekkora a tőkénk. Ezek az adatok mindig félrevezetnek, csak az érzelmeinkre játszanak, és semmi közük a piachoz, vagy a lehetőségeinkhez. Az időlimit nagyon jó eszköz arra, hogy koncentráltan tartson, és megszüntesse a reménykedés intézményét. Nem reménykedünk, esélyeket latolgatunk, mégpedig a piac és nem a pénztárcánk alapján. Pénzt számolgatni hétvégén kell a pálmafa alatt, vagy eleinte a kávézóban, ami fölé 38 éve ki van írva, hogy HENTESÁRU. Viszont olcsón lehet reggelizni munka előtt. A nap fémpontya.
.
Sokat írtam és nagyon át kéne szerkesztenem, hogy értelmes legyen, de erre nem vagyok hajlandó.

ACAD, PGIC, ANX

Mutogatom itt a szerintem jó setupokat, de hogy mit lehet kihozni egy-egy ilyenből, arról bezzeg nem mondok semmit. Mert fogalmam sincs. Csak azt tudom, hogy ami nagyon megy, az nagyon megy. Ott ha előbb veszek mint eladok, nagyobb eséllyel nyerek, mint vesztek rajta. Ha véletlenszerűen veszem és adom. Ha direkt rohanásban veszem és letörésben adom, ami például lehet érzelmi motiváció vagy tudatos stratégia eredménye, lehetek azért ilyenkor is stabil vesztes. Ha relatív olcsón veszek és drágán adok, tehát az előbbi fordítottja mondjuk, de nem megengedve, hogy a trend/momentum gyengélkedjen közben, akkor lehetek nyerőbb, mint a véletlenszerű stratégiával, azaz vakon, de a trend ismeretében. Feladat tehát egy biztos trend tudatában relatív olcsón venni és drágán adni. Napi timeframe-en ezért keresem bikák beszűküléseinek kitöréseit, ilyenkor van kemény trend/momentum, de még relatív olcsó. Néhány nap alatt kiderülhet, hogy a kitörés valódi volt-e, vagy csak egy szánalmas próbálkozás. Előbbi esetben nagyot nyerhetek, utóbbiban kicsit veszítek. A téli 29 papír azt mondja, kb 50:50 ezek számának aránya, de a nyerők nagyobbak, akárhogy szállok ki.
.
A mostani papírok meg azt mondják eddig (nem túl sok, kb 10) hogy talán érdemesebb lenne 24h helyett már másnapi nyitóban zárni, mint vakon kiülni azt az effektet, hogy új nap=új történet. Így lemaradok a több napos rallykról, de a másnapi korrekciókról is. Amire így játszhatok: a historikusan és intraday is szép, erős kitöréseket némi pihi után gyakran este tovább veszik. Nem ritka a másnap reggeli gap up utáni visszaesés, korrekció, visszateszt, akármi. GLNG egy ellenpélda, ocsmány gap down másnap, hír nélkül. De belefér. Mindkét papír, amit eddig vettem, meg a mai kettő is (ACAD @14.01 és PGIC @4.86) tovább tudott emelkedni a félidő után, amikor én kb hazaérek és körül tudok nézni, be tudok vásárolni. Historikusan PGIC nem a szokásos bika-pihenőből kitörés, de gyanúsan bika-forduló szerűen mozog, nekem tetszik. Lényeg, hogy látványosan kelljen az emberiségnek a papír, szokásos volánál jobban emelkedjen, de azért ne legyen ultrakemény repülés, felbecsülhetetlen kockázattal. Bár talán ezek a legjobb vételek, de daytrade-re inkább, az éjszaka cinkes.
.
Kéne még sok példa, hogy tudjam, hogy a legjobb zárni, vagy legalább azt higgyem, hogy tudom.
.
Tehát ha átállok 24h-ról 3h+éjszakára, azzal annyit mondok, hogy ami félidőig bika, az második félidőben is inkább bika lesz, meg még éjjel is. Ehhez kell egy viszonylag értelmes intraday chart is, mondjuk 15 percesen már lehet látni, mekkora erő van a cuccban. A naposon meg nem is fontos hogy olyan marha szép legyen, csak legyen érezhető, erős kitörés, és legyen tér benne felfele. Sugározza, hogy hosszabb távon is venni kell, mert akkor sokan mások is meg fogják találni estig, vagy nyitásig. A full napi gyertyát megvárók, reggeli munkások felhajtják még másnap reggel is az árat, jól ki tudok szállni.
.
Sokkal könnyebb ilyen hülye elméleteket találni egy hirtelen ötlet köré, mint végigtesztelni a világ összes lehetőségét az összes charton. Ilyenkor fellelkesülök, és addig úgy is maradok, amíg az első lohasztó eredmények meg nem jönnek. Az eddigi elméleteim és stratégiáim se voltak bizonyítottan rosszak, csak nem bírtam őket 2000 kis pozival letesztelni, egyből nekiestem 2 naggyal, és szomorúan elkullogtam az első bukók után. Visszatérek az olcsó papírokhoz, portfóliózáshoz, amivel hamarabb megtudom egy technika átlagos teljesítményét, nem az egyes történetek lesznek a fontosak.

BDE, DAR

A tegnapi három tapírból egy bukott ma, egy oldalazott, egy meg emelkedett, pont az én AFCE-m, el is adtam, ahogy terveztem, és vettem egy kis BDE-t helyette (@15.95), amivel szintén jól állok így zárás környékén. Meglátjuk holnap.



.
DAR kitörését is nagyon vártam már, és szépen is ment ma, volt is egy durva kitörő gyertya, amit élőben észleltem, és olyan különlegesnek éreztem a pillanatot, hogy be is vásároltam belőle daytrade-re. Amikor a kitörést lekorrigálta 109%-kal, kiszálltam, 110%-nál megfordult, és azóta megint emelkedik. Tipikus. Nem volt likvid a timeframe, amin játszottam, fogjuk rá, hogy ezért történt. Kirázták a gyengéket, a gyávákat, világméretű összeesküvés történt, mint mindig, ha veszít az ember. Az a baj a ritka helyzetekkel, hogy túl sokat várok tőlük. Ha stratégiát játszom, van esélyem nem hibázni, és nem is zavar a bukás. Most veszik, mint a cukrot, swingre jó lett volna, csak nem volt több marginom. Így viszont lett kevesebb. Elvileg tegnap este jelentett, de nem volt semmi aktivitás, lehet hogy nem hozták még nyilvánosságra, úgyhogy veszélyesnek is hangzik éjszakára. Az utolsó percekben jött a forgalom.

AFCE, GLNG, ONAV

Ez a mai három kedvencem, 19:00 környékén scanneltem őket könnyen. Beillenek a téli hadjáratomba, bár kicsit drágábbakat is engedtem, 20 usd-ig, hogy lássak azért néha valami likvid történetet is. Az entryvel korábban se volt sok bajom, az exiten viszont azóta is agyalok. Most két csapásirány közt vacillálok: állandóan venni a friss momentumokat és adni a kicsit régebbieket (nem feltétlenül megvárni hogy tönkremenjenek) vagy pedig stoploss+céláras rendszerben dolgozni. Mindkettő megoldja a fő problémát: ne kelljen gondolkoznom menet közben, mert abból csak a baj van. A nyitásnál úgyis mérlegelek, mekkora a risk, reward, van-e earnings mostanában. Ha hónapokra tárazok be, célárral, akkor az earnings-t el kell viselnem, mert időnként VAN és kész. Ha viszont momentumban akarok ülni, mondjuk 1 vagy több napot, ennyi a terv, ne legyen közben meglepetés, earnings.

.
Inital risknek a kitörő napot veszem, ez alá nem szívesen engedem vissza, nem kell letörnie az egész oldalazást, hogy halottnak minősítsem a kitörési próbálkozást. Rewardnak, targetnek a beszűkülés előtti momentumot veszem durván, ez persze módosulhat egyéb ellenállás miatt, vagy mittomén. Ez egy nagyon durva becslés mindig, a risk/reward. Mégis valahogy dönteni kell, és inkább így, mint máshogy. AFCE nyert, 50/300-zal, vettem is egyet, 20.59-en, azt is csak azért, mert épp oldalazott, és annyira limit áron akartam, hogy végül 4 centtel drágább market lett belőle, ahogy az lenni szokott. Szerencsére a háromból ez az egy emelkedett záróig, úgyhogy most akkor momentumban vagyok, ahogy akartam. Először azt tesztelem, hogy mindig 24 órára veszek csak valamit, ami jól megy, aztán találok újabbat, ami szintén jól kezd menni. Azért pont 24 óra, mert ennyi időnként tudok keresgélni, és a téli cuccaimat visszanézve gazdaságosnak tűnik. Télen jó lett volna a stop-loss/target megoldás is, ha eltalálom jól a targetet:). 29 poziból 11-nél teljesült volna a setup adta target, 18-nál kistopp. 3x rewarddal számolva ez nem rossz. De ez egyelőre B tervként merül csak fel.
.
Lényeg, hogy ne variáljak, legyen világos kiszállási képletem. A télivel gondok voltak, mert a MACD-histogram záróáras értékével dolgoztam, amit nem tudhattam pontosan előre, csak saccolhattam. Másrészt meg a záróár az este 22:00-kor van, ilyenkor már ágyban a helyem. Tévémaciig végeznem kell.

Felét zárom

Van egy ilyen általánosan elfogadott elv, hogy daytrade pozikat két helyen szokás zárni. Nevezzük felátlagolásnak. De nem, mert az a két helyen nyitásra inkább jellemző. Utóbbit meg tudom érteni, több hasonló risk/rewarddal kecsegtető setupot találunk egy papíron, és közben nem növeljük az összesített kockázatunkat. Nincs bajom ezzel, bár ha független papírokon találunk másik belépőt, az legalább ugyanilyen jó, mint halmozni ugyanazt. Szerintem. De a kiszálló. Miért két helyen? Ez mindenképp két különféle zárási stratégiát feltételez, ha jól értem. Két különféle stratégia közül statisztikailag eldönthető, melyik hoz el hosszú távon többet. Tehát hosszú távon jobb lenne csak azt alkalmazni, és egyben eladni a cuccot. Két stratégiát játszani azt jelenti, hogy a kettő átlagát fogom keresni, ami rosszabb a jobbnál. Ennek ott látom értelmét, mikor a kockázatot csökkentjük vele, pl veszek ingatlant is, meg részvényt is. Vagy több szektorból részvényt. Egyiknek nagyobb a hozama, másiknak kisebb a drawdownja. De a zárási technikákat nem vesztes pozikban szokták variálni, hanem nyereségek learatásánál. Ilyenkor drawdown veszély nincs, csak a hozam számít. Ha van logikai bukfenc ebben az okoskodásban, tessék felfedni, én megyek piacot nyitni. Ronda kapitalisták nem ünneplik május elsejét virslivel, vurstlival.

One night stand

Egyéjszakázás: fából vaskarika?
.
Van-e mögötte elmélet, mielőtt a gyakorlati hasznosságára rátérnénk. A konszolidáció számomra egy trend alkatrésze. Két momentum közötti pihenő, bázis, amiről el lehet rugaszkodni. Ha sikerül, a trend mehet tovább. Ha beszállok egy trendbe, nem feltétlenül kell azt az első momentumnál lezárnom, habár gazdaságos lenne mindig csak egy jó momentumban üldögélni. A reggeli zárás azt jelenti, hogy egy trendből véletlenszerű helyen szállok ki. Átlagosan a trendcsatorna közepén ugye, elvileg. Ha stoppal követek egy trendet, mindig a trendcsatorna alján dob ki, ugye, elvileg. Tehát a véletlenszerű jobb lehet, mint a stop kiszállás, feltéve, hogy nem akarok valamiben sokáig ülni. Miért üljek egy trendben, ha minden nap találok frisset?
.
Ez volt az elmélet, lássuk a gyakorlatot: heti 3 momentum (akár 4x tőkével) hoz el többet adott idő alatt, vagy 5 trend (2x tőkével)? Vegyük úgy, hogy nagyon ügyes nyitással a dt-k közül csak 1 sül be initial risk-kel, a trendek közül meg csak 2. Vagy ne vegyük sehogy, majd kiderül, készítsünk statisztikát élő teszteken. Tegnap ezzel szórakoztam. A longokat megölte a piac esti beszakadása, a shortoknak igen jót tett. De semmiképp nem egy szokványos napról van szó, ma meg nem nagyon leszek gépközelben, mikor le kéne vadásznom a következő adag csodasetupot.
.
Ez a része amúgy tökéletesen sikerült, a vadászat nagyon jó belépőket adott. A kezdeti kockázat maximálása miatt a 4x tőkét ritkán tudom kihasználni, de marha jó dt-eredmények születtek. A trendeket tönkrevágta az index, itt csak a short poziktól várok sokat. Meg kell tanulni shortolni is lassan. Nem azért, mert ma összeomlik az USA, hanem mert rendszeresen összeomlik pár hónapra, vagy csak pár napra, és ilyenkor vannak a legjobb potenciálok, amiket megrögzött longosként veszteségben szoktam megélni.
.
Néhány konkrét példa, amin kicsit csámcsogok, de túl messzemenő következtetést ennyi poziból nem érdemes levonni. A beszállókat élesben papíron csináltam, stop lossal (fehérrel), a kiszállók utólagos okoskodásból jönnek (sárgával). A setupokat 5 percesen kerestem, viszont 2 percesen vadásztam a kitörésekre.
.
RATE: reggeli legszebb beszálló. Gap up open, tökéletes pihenő, durva kitörés (gap up gyakorlatilag). 2 percesen követve hamar kidobott volna (első sárga nyíl), 5 percesen csúcs közelében (második sárga). Másnapi openről ugye még nem tudok, de valahol a két dt-kiszálló közé saccolható. Initial risk miatt dt-re se vehettem többet 2x tőkénél.


.
ORA: Gap down open, tökéletes háromszög, jó hegyes. Letörésben short, utána csúszás. DT-re kidobott volna kis nyerőben, stoploss viszont megúszta, másnapi open valószínűleg itt nyert.



.
JSDA: Reggel nagy hajrá, több órás pihenő, második kör. Piaccal együtt beszakadt estére, dt-zárás simán nyerő. Swingre initial stoppal kiesni hajmeresztő áldozat.




.
TRA: Gap down és zuhanás nyitóban, nagy pihenő, második kör. Nem túl gyorsan indult, de annál jobban folytatta. Ez a legnyerőbb, akár dt, akár swing. Kezdeti kockázat sokszorosa a simán hozható nyereség.



.
Abban nem látok problémát, hogy swingre ugyanúgy szálljon be az ember, mint daytrade-re, egy több nap távlatában is értelmes méretű pihenőt kihasználva. Sok mindentől függ, mikor melyik, és kinek melyik stílus passzol jobban. Ha kevés jó belépőt találunk, az már önmagában jó ok a hosszabb távú játékra. Egy trendnek nem úgy kell viselkedni, mint JSDA teszi, normális korrekciókat viszont ki lehet ülni, ha nem momentumra játszunk. Nehéz kérdés, mi legyen a normális korrekció. 70% sokszor még normális, 100 már sok. Mégis az eredeti stop 110 környékén szokott tanyázni, mert hivatalosan ugye akkor hal meg egy trend, ha az előző mélypont sérül. És ezért a következő mélyponton szállunk ki jó eséllyel, de még mindig inkább, minthogy durván beszakadjon és vissza se nézzen többé.
.
Mivel a stop nem véd éjszakai gapek ellen, kérdéses, van-e haszna egyáltalán egyéjszakás kapcsolatokban. Volna erre egy jó hasonlatom, de szerepelne benne az óvszer szó, és még ki tudja mi minden.
.
Ezzel most nem állítom, hogy nem kell stop, hanem ki kell számolni, hogy a jobb.
...
Kiszámoltam. Az első 9 pozi átlaga ugye nem jelent semmit, de nincs messze egymástól a három technika eredménye. 3-400 usd között hoznak átlagosan egy héten, 4000-es tőkével. 20-30% különbség 6-9 poziból számolt statisztikánál elhanyagolható. Tehát egyelőre döntetlen. A kirívóan legnagyobb nyerő TRA lett másnapig áthurcolva, +540 usd, ami ugye ekkora tőkével egy hónapra is elég, ha nem egy évre. 90 usd a kezdeti kockázat plusz az éjszaka, amivel nem lehet számolni. A legdurvább vesztő JSDA másnapig áthurcolva stop nélkül. Na az kemény, -350 usd. Ez önmagában elég drawdown ahhoz, hogy felejtsük a stopnélküliséget. De simán megtehette volna, hogy nem üti ki a stopot tegnap, és ma mégis ekkora gap down-nal nyit, szóval a kockázatot kicsit csökkenti csak a stoploss. És kicsit vígasztal csak, hogy persze, de az egész piac szakad, tehát pont most látom a legrosszabbat, ami jöhet. Direkt jó, hogy láttam a legrosszabbat, de nem akarom élesben is átélni. Ezért egyelőre a heti 3 tisztán dt a nyerő, ha a heti eredménye nem is a legjobb. Egyszerűen baromi kicsi a drawdown és a gapveszély. Hátránya, hogy végig vigyázni kell rá (ha nem készítek trailing-stop stratégiát), valamint, hogy nagyon lassan jönnek az eredmények, lassan tanulok. Még előny, hogy nem kell earnings-t nézni, és azt gyakorlom, amit később is csinálni akarok, mikor majd lehet.
.
Na megyek, döntenem kell a valódi pozícióimról. Haláli a piac ma is.