BK, ANN

Még két sima kistopp.
.
Noha hetente továbbra is csak 3 pozim lehet, csökkentem az initial risk méretét 1 ezrelékre. Ettől az intézkedéstől azt várom rövidtávon, hogy az egyes pozícióknak nem fogok túl nagy jelentőséget tulajdonítani. Nem gazdagodom meg, nem szegényedek el, csak tesztelem a meglátásaimat, hogy mire lehetőségem nyílik majd rendesen játszani, még legyenek fogalmaim arról, mi az, hogy piac.
.
Háromszögeket, bázisokat bárhol találni, nagyon sok ilyen sután sül el viszont. A zsírkirály az lenne, ha nagyobb távlatú képen fedeznék fel marhajó dolgokat, trendfordulót, satöbbit, ami alapján már úgy közelítenék a picire, hogy ha ott kialakul valami, bármi, satöbbi, akkor azt nem egy napközis csoport figyeli, hanem elég nagy felhajtás lesz körülötte, ha kitör vagy beszűkül vagy mittomén, satöbbi. Tehát a nagyból bele a kicsibe, izé a bigyóban, dupla császármorzsa, satöbbi. Akár pozícióépítéssel-bontással egybekötve. Ahogy tisztulgat a nagy kép, meg ahogy árnyalódik.
.
Honnan jutott ez most eszembe? Vagy mi ez egyáltalán? Onnan, hogy már akkor spekulálok, mikor valamelyik devizában tartom a tőkémet. Ha nem cserélem le a dolláromat valami másra, azzal a dollár erősödésére teszek, ha nem is tudatosan. A forintot nem is említve. Tehát ha nem játszom ezt a szarakodós heti 3 dt-t részvényekkel, akkor is játszik a pénzem folyamatosan, érdemes tehát figyelnem a devizákat. Olyan befektetés ez, amit nem kell vállalnom. Csak azt dönthetem el, melyik "cégbe" fektessek.
.
Mondjuk nem bírok összefüggést felfedezni a bekezdéseim között, pedig eredetileg lett volna, most mégis közzé teszem őket, mert igénytelen és lusta vagyok.

AMAT

Ez egy ilyen semmi, csak a rend kedvéért feltöltve. Így néz ki, mikor a risk jön be, és nem a reward. Versenybaleset, nem jár érte pontlevonás. Inkább aggódom a forintom, meg a globális munkanélküliség-elszabadulás miatt. Annyi ideig nem volt válság, hogy már egész marginális dolgok miatt képesek voltunk aggódni mi, az emberiség. Mint a Föld elpusztulása, felmelegedés, lehűlés, szabadságjogok, delfinek, korall. Nemrég már a cápákat is sajnáltuk. De végre van pénzügyi válság, tehát mindez már csak bigyó!

BJ

Nézelődtem a piacon, hogy már milyen érdekes mostanában. Kifigyuztam, hogy eléggé csillapodott az amerikai állampolgárok lelkesedése a tegnapi reakciós rally folytatódásának hajlandóságát illetően. Reggel örültek, hogy Európa megint mekkorát ment, meg hogy a nép bölcsei megint szétszórnak néhány százmilliárd usd-t a zombibankok között, mint mostanában hetente kétszer. De aztán mégis inkább nem lelkesedtek sokat, mert kiszámolták, hogy néhány évig most szopóágon lesznek mindenképp, minek örüljenek. A szétszórt pénzt ki kell valakinek fizetni, bevásárlás helyett új hobbiként majd szépen megjelenik a kapálás a hátsókertben. Ennek viszont a retail-szektor nem örült, legalábbis az egyik legpirosabb volt valamiért az indexük. Ez a BJ tetszett legjobban közülük, vagy csak épp ez tört le, mikor épp néztem, ezért ezen játszottam egy picurt.
.
A beszálló megint marha jól sikerült, most direkt előre treníroztam magam lelkileg, hogy ne sajnáljam az initial risket. Kiszámoltam jól, beállítottam a stopot, majd tologatom lefele, ha indokoltnak látom - gondoltam. Vagy ha nagyon súlyosan túladottá válik a cucc, csúcsforgalom mellett. Egyiket se vártam meg végül, ahogy az lenni szokott. Azt találtam ki mentségnek, hogy hát elég gagyi forgalommal tört le az általam fontosnak tartott szintről, tehát talán nem is volt az olyan fontos.
.
Ha megvártam volna a visszatesztet, pont kistoppolt volna zárás előtt. Az kínos lett volna ugye. Ha momentumkövető pl. gyertya-után-húzós stoppal éltem volna, ugyanúgy járok, mint most. Csak éppen adtam volna némi esélyt neki beszakadni, mint az állat. Ez nagy különbség. Nem vagyok hát elégedett, de majd azt mondom, hogy direkt csak skalpolgatni akartam.
.
A pénznek persze örülök, köszönöm szépen!