2007-06-02

Mondjuk PPO

Elképesztő iramban topog egyhelyben a blogom, ami főleg annak köszönhető, hogy nem kereskedem mostanában, még innentől két hónapig. Csak a pozijaimat felügyelem, és ha majd elbukik valamelyik, veszek helyére másikat. Belépőket találok csilliószám, mert a tanulmányozást azért folytatom. A dt-fórumon felemlegetett PPO indikátort használom újabban, hogy találjak nemrégiben erős momentumban lévő cuccokat. Tök olyan, mint a MACD, csak épp az értékei az ártól függetlenek, a mozgások arányához igazodnak. Azaz, ha olyat keresek, aki nemrégiben járt +3 felett mondjuk PPO-ügyileg, az erős momentumot élt/él át a bullish irányban. A MACD értékei a részvény árával arányosak.
.
Továbbra is bullish momentum (lehetőleg bika trend első lába) utáni meseszép pihenők ellenállásainak áttörését, kitörést, második kört keresek, ezt ismerem leginkább. Amin vacillálok, hogy érdemes-e vadászni a kitörésekre, azaz watchlist+alarm/gúvadás, aztán valahogy eldönteni, hogy ez most már kitörés-e, vagy inkább maradjak le néhány túl érett kitörésről, de elégedjek meg azzal, ha kicsit késve találom meg őket. Talán a leggyorsabb kitörés megy legmagasabbra, azaz pont az, amit az első pihenőjében már túl drágának (magas initial risk) találnék, és emiatt a vadászat jobbnak tűnik a kényelmes kiválasztásnál. De ez jelen időbeosztásomhoz nem jól illeszkedik.
.
Ami még fontosabb, a pozi menedzselése. Vajon a régi technika a jobb-e, azaz, hogy ha gyengül a momentum, dobjam, és keressek másik erőset, vagy inkább üljek benn, amíg a trend tart? Azaz üljem ki a küvetkező nagyobb pihenőt, és nyilván a következő momentumot is, és így tovább. Mivel a legtöbb trend nem tart a végtelenségig - ezt már Elliot Wave Theory is megfigyelte - nem vagyok biztos benne, hogy korrekciókban akarok üldögélni. Naponta figyuzni a momentumok végét és az új belépőket ellenben megint idő és energiaigényes.
.
Egy köztes megoldást játszom épp, azaz mondok egy célárat, egy kezdeti kockázatot (legrosszabb eset) és ezek szerint navigálok a charton. Ha a céláram közelében gyengül a momentum, kiszállok, ideális állapotot sejtve. Ha a kezdeti kockázatomat sérti a történet, akkor némi gondolkodás után szintén zárok. Elég alacsony a kezdeti kockázat ahhoz, hogy megengedhessem magamnak a gondolkodást. Kis rugalmasság kell. Ha csúnyát csinál, ugyanígy kiszállhatok a két szélsőség között is.
.
Na megyek, mert nem maradok. Majd lesz valami konkrétabb is később, ha.

Nincsenek megjegyzések: