NCS, XIDE, ER2

NCS sima versenybaleset, reggel nagy gap up, bázisépítés, beszűkülés, kitörés forgalommal, beszállás, kistoppolódás. Ismét megfigyelhető, hogy a túl evidens beszállóknál behalás esetén a fordítás is érdekes lehet (akárcsak a napokban az EWZ-pozimnál), mert körbe van aknázva stoppokkal az ilyen mindkét irányba. Nagy gap upnál és erősen túlfűtött trendeknél a szembe játék is indokolt lehet, mert nincs sűrűn támasz, ami megfoghatná a korrekciót.


.
XIDE hosszabb távra indult, jó kis momentumban van naposon, sok éves csúcs, de főleg tegnap egy bullish tr. szerű bázis, amiről ma reggel felfele tudott indulni. Nem túl szűken stoppoltam, mert nem volt szűk intraday indulósetupom, viszont sikerült így is kistoppolódnom, a napi mélypont alatt. Már "délelőtt" gyengén viselkedett a papír, az új csúcsról korrekció, aztán szenvedés a tegnapi bázis környékén, letörésre készült. Nem toltam a stoppon, kellett volna. Csak hát szeretem az új csúcsnál állítani a stopot, nem pedig a korrekció közepén kitalálni, hol lehet annak az alja.
.
Na ezek után találtam egy még sokkal szebb oldalazó sávot, sőt bullish triánglét a Russell-en, ami ugye drága dolog, de legalább szabad rajta daytradelni ágrólszakadtaknak is, mert nem részvény, hanem határidő. Nohát egyszer élünk, kitörésbe beszálltam, stop helyével hezitáltam kicsit, mert a bullish háromszög alja az ferde ugye, és itt minden tick drága. De azért elég szűken dobtam ki, mikor végre letört. Ekkorra már leginkább egy emelkedő ék lett a dologból, amiből a letörés már shortosabb fílinggel jár, mint egy sima bullish hsz-ből. Például mert már volt esélye kitörni felfelé, de nem bírt élni vele. Ettől lett ék. Fordítottam hát, egyszer élünk (már megint) és shortoljuk amit shortolni kell. Persze itt az a gáz, hogy meddig tartsunk egy ékből lelógó izét. Hiszen minél később korrigál, annál magasabb lesz az ék két trendvonala, tehát tágul az initial risk, ha nem rögzítjük valami máshoz. Én az addigi ereszkedés lejtős trendvonalához rögzítettem, jó szorosan, mondván, hogy ha most feltámad, akkor az előző kitörés kis visszatesztje volt ez, és kár volt fordítani. Így esett, hogy megint fordítottam. Aztán mikor mégis letört, akkor megint. Tehát négyszer szálltam be ebbe a szutyokba, mire elkezdett igazam lenni. Na akkor viszont meg az első esés végén jól lezártam a dolgot, és örültem, hogy felére redukálhattam a veszteségeimet. A történet legszebb része ezután jött, de addigra elegem lett, és feladtam a daytradelést egy időre. Rá se néztem, mikor ezt a borzasztó szép fülesmackót ezzel az irgalmatlan, csont nélküli zuhanással összehozta. Nagy királyság lett volna, hetedhét országra szóló lakodalmat csaptam volna, hogy végre egyszer nem nyúltam mellé. De pedig mégis.
.
Most van 40 órám elgondolkozni ezen az egészen, mielőtt újra poziba léphetnék. Azért nem fogok daytradelni, mert úgysincs rá időm nyitás környékén, mikor értelme is lenne, és ha hetente 1 óráig van poziban a pízem, az biztos nem hoz annyit, mint ha mondjuk 20. Még a dupla tőkeáttéttel se, amit amúgy is ritkán használok ki (risk management ritkán engedi). Az már hagyján, hogy kedvem sincs hozzá, ez elmúlik holnapra.
.
Amit viszont csinálni fogok, az a swing. Azt nem kell figyelni végig. Van időm a kedvenc setupomat megkeresni, célárakkal szórakozni már belépés előtt, gondosan variálni a stopokat. Mondjuk 30min chartokon több napos bázisokból kitörést menedzselni éjszakánként lefekvés előtt, az való nekem. Na majd ha abban vérprofi vagyok, és már annyi pénzem van, hogy szórakozásból eltrédelhetem nap közben, akkor megyek bele ilyen villámtréfákba. No meg kíváncsian várom a folyamatban lévő Zrínyi-teszt végeredményét. Még egy hét legalább, addig gőzöm sincs, nyerő-e.