2007-04-18

K+F

Baromság volt nekiesni a piacnak stratégia nélkül. Most elment a kedvem az egésztől. Azért nem adom fel, visszavonulok kutatás+fejlesztésre, addig nem osztom itt az észt.

28 megjegyzés:

Névtelen írta...

Jaj már, semmi baj a stratégiáddal, ellenben a kockázatkezeléssel lehet, hogy igen. Másképp közelítjük a 2x és 50x-es tőkeáttételt és megint másképp a dt, swinget. A legnehezebb a dolog a dt deviza 100x áttétellel, ezalatt minden csak felüdülés :)

Névtelen írta...

Ez a huncut tboly már megint nem számol bele volatilitást a dologba :))
EUR/USD 100x tőkével nem olyan durva, mint a héten AVNR akár négyszeressel. Előbbi mozog napi 1% alatt, utóbbi 300%-ot, akkor ezek áttéttel a devizában 100%, AVNR 1200%, hehe, győztem. Persze csak elméletben, eszem ágában nem volt ekkora pénzzel rámenni :)

Névtelen írta...

$ł*;*
ÉN voltam. :)

Névtelen írta...

Hocfutság a stopméretben van (Atr-nagyobb vola nagyobb atr) + a rv-indexnél a napon túli réskockázat.

A Dow-YMxx-szel simán dt-edeltem, a napon túlra vitelt erőst meggondoltam, a minimum pozi- és a szükséges stopméret miatt, a tőkéhez viszonyított összkockázat már úgy túl nagy. Egy 5 Usd-s rv viszont nem probléma 100 db, 5 %-os stoppal napon túlra. A pozi mérete (értéke) ez utóbbinál 500 Usd (stop-risk 25 Usd), a Dow futurese-nél 13000*5=65000 (1% stop napon túlra-650 Usd)a marginoktól függetlenül ez nagy különbség és az indexnél ez már 5x szűkebb stop, ami napon túlra lehetetlen. Viszont vannak index-rv-ek, azok már kezelhetők. Persze mindemögött a saját tőkéd és az arra, 1 poziban vállalható risk a bázis, minden ebből következik. Kockázattűrő képességtől függően ez 1-10 %.

Vagyis pl 5000 usd tőkére a 1 pozi-10 % risk(50 usd) korlát- ez már nagykockázat ! - normális stoppal eyg csomó instrumentumot kizár.

Névtelen írta...

Jóvanna tboly, ne idegesíts már, tudod jól, hogy az, ami egy nap több száz százalékot mozog, röhögve széttépi a kis napon túli 5%-os stopodat. Napon belül nagyon jó setupnál lehet vele 3% körülivel indítani, ami a hatalmas várható nyereség miatt jó belépő, de napon túl semmit nem ér az ATR. Az átlagos 5 dolláros részvények meg általában nagyon rossz belépőket adnak, akkor már inkább 40 dollár felettit trédelek, ami ugyanúgy nyitható 20 centes stoppal (napon belül 7 cent körülivel is), és cserébe háromszor annyit lehet tőle várni.
A gap is ugyanez. Mániapapír simán gappel 20%-ot, de ha olyan kedve van, sokkal nagyobbat is, ezért megintcsak kezelhetetlen.
Az egész mánia-trédelést is csak napon belül gondoltam. Ezt elfelejtettem hozzátenni. :)

Szóval tök másról beszélünk. :D

Szélanyó írta...

Helló again!

Nem használok ATR-t, az adott konszolidáció vastagságát használom mérvadónak kockázatkezeléshez. Ellenállás-támasz például. De leginkább meg az van, hogy nem vagyok biztos benne, hogy szilárd árszinthez akarok stoppolni, sok olyat láttam már, hogy befigyel a támasz alá valami, aztán megveszik. Túl sokszor. Stopposok erősen szívatva vannak. Figyelni viszont fárasztó. Marad az alarm. Kell látnom a forgalmat, a sebességet, hogy azt mondjam, új irány van. Persze simán lehet hogy tévedek és béna vagyok és ez már annyira szubjektív és olyan gyors döntéseket igényel, amire képtelen lennék stratégiát építeni, vagy kiegyensúlyozott eredményeket hozni.

Igaziból ritka, ha egy instrument olyan szépen mozog 1perces csarton, mint amilyet nagyobbakon láthatunk. Ezért nem is erőltetem tovább. Részvény DT lenne a kedvemre való, de majd ha nagy leszek. Addig próbálok swingelni. Keresek egy kényelmes és hatékony stratégiát.

És kell szereznem pénzt, igaziból ettől van világvége hangulatom, nem a hatis veszteségek miatt. Túl sokat vártam ettől az egésztől, mostanra már meg akartam élni belőle. Ez volt kár.

Névtelen írta...

Hja kérem, ha nem vagy született tőzsde zseni, akkor ez a megélhetés dolog, min 4-5 év kemény munka a főmunka mellett, feltéve, ha közben a a megfelelő tőke is rendelkezésre áll. Még 2-3 évem van a tanulóidőből :)

Szélanyó írta...

Szerencsére született tőzsdezseni vagyok, többek között:)))

Névtelen írta...

Hagyd, Tboly, ha úgy érzi, hogy nincs stratégiája, akkor nincs neki. Ő is tudni fogja, amikor lesz neki. Olyan ez, mint a szerelem.

És most jól be fogok szólni itt is minden diszkrét kollégának! :)

Ha előre programozott, tesztelt AmiBroker (! :) )stratégiával estek a piacnak, akkor nincs olyan hogy elmegy a kedved, mer' muszáj jelre okosodni.

Amíg ki nem derül, hogy a muszájból jelre okosodás is termel tetemes veszteségeket, mert valamit figyelmen kívül hagytatok. :)

Keymaker voltam...

Névtelen írta...

...Ja?! És még egy.

Szélanyó, nem kellene annyit az entry-vel foglalkozni! MM és RM rulez. A többi majdnem mindegy. Háromszögek? Beszűkülés? Kitörés? Ugyan má'. Éveket el lehet tölteni az entry keresésével, és soha nem találod meg, mert a piac változik. Ennyi.

Megint Keymaker voltam...

Szélanyó írta...

Inkább a kedvem menjen el, mint a tőkém! Nem állítok be egy programot játszani magam helyett:) Majd ha én már unom a játékot, de piszok jól csinálom, leprogramozom egy specialista segítségével.

Amúgy meg a hangulatomon sok más is rontott mostanában, a diszkrétséghez meg egészséges test és lélek kell, kiegyensúlyozottság, nyugalom, koncentráció és még sorolhatnám.

A stratégiáim eléggé hasonlítanak egymáshoz amúgy, főleg technikákkal kísérletezgetek folyton, azt kell jól belőni, a részletekben lakik az ördög elásva.

Szélanyó írta...

Fúj, ez nem igaz! Annyira azért nem tud változni a piac, hogy ne legyenek beszűkülések és kitörések, ez nem körteforma, ami a divattal jön és megy, hanem ez a tömegpszihó lenyomata. Ha eltűnik a tömegpszihó, és véletlenszerű lesz a piac, te se fogod tudni learatni az auto stratégiáddal. Mert hogy csak azon lehet hasznot csinálni, hogy sokan lassabbak mint te, bár az irányt ugyanoda gondolják.

Hogy ezt a megelőzést automatikusan vagy agyalósan csinálod, tudatosan, vagy tudat alatt, az mindegy.

Az viszont megvan, hogy az entynél sokkal fontosabb az exit, azaz a MM PM RM. Most amúgy pont azzal szórakozom, hogy előre megvehetem-e vajon azt, ami ki fog törni, jobb-e ez nekem. Mert hogy kényelmesebb az biztos. Megveszem a legjobb konszolidációt, és csak akkor adom el, ha beszarik. A tesztelés mindig sokáig tart, ilyenkor hullaszag van a házam táján, de nem haltam meg:)

Névtelen írta...

Bestseller (nem tudlak keymakernek szólítani, úgy megszoktam már a régit :))
Megint harcolni fogunk ezen. Diszkrét rendszer ugyanolyan következetesen adhat jelet, és ugyanolyan következetesen végre kell hajtani. Előtte lehet hónapokig tesztelni, tehát az is megvan.
Nem tudom leprogramozni, de attól még ugyanolyan a működése, mint egy automatikusnál, csak más úton érkezik a jel...

Névtelen írta...

Persze, egy diszkrét rendszer lehet pont ugyanolyan mint egy automatikus, de ki az az ember aki végre is tudja hajtani? Az az ember egy katonatiszt, egy gép. :) Olyan mint az F1-ben Schumacher volt. Mindig ugyanoda teszi az autót, minden körben. Az a problémám ezzel, hogy nem elég, hogy annyi adottság eleve kell, hogy az ember megtalálja a helyes stratégiát, hanem még annyi adottság is kell, hogy fegyelmezetten követni tudja. Ritka ez a two-in-one.

Amit Szélanyó úr ír a játékról és az unalomról... Nos, gyökeresen másként látjuk a dolgokat: én nem a játék és nem az izgalom kedvéért csinálom, hanem sok pénzért. Az izgalomhoz egyéb eszközöket találok :). Ezt rohadtul unni akarom, miközben pénzt keresek.

bestseller (közkívánatra)

Szélanyó írta...

Nem hiszem hogy szuperzseninek kell lenni, hogy az ember megtanuljon jól játszani. Különben is szuperzseni vagyok, tehát ez nekem nem gond:)

Sakkozni se kell megtanulni egyébként, csak kell venni egy négymagos processzort meg egy chessmaster 10000-t, sokkal jobb eredményeket ér el semmi idő alatt.

Nem is az izgalom miatt csinálom, hanem mert ebben hiszek, látok anomáliákat a piacon, amiket ki lehetne használni, és ezek az eszközeim. Nyilván meg lehetne írni a programot, ami Schumacher technikájával f1 gépet vezet, csak még jobban, de ha én írnám meg, két körönként karambolozna, és észre se venném. Amíg jobban bízom a manuális-vizuális módszerben, és élvezem is, meg se próbálok váltani.

Egyébként unatkozni munkahelyen is lehet, nem irigylem azokat, akik milliárdokért unatkoznak, most komolyan. Amivel az életem nagy részét töltöm, azt élveznem kell, különben elalszom vagy felkötöm magam:)

Névtelen írta...

Kulcsember !

Abban egyetértünk, hogy az RM a fő csapásirány, a %-os súlyán (100%-nak tekintve egy lezárt akciót elejétől végéig)lehet vitatkozni,azonban az RM egyik fajsúlyos alrendszere a jónak tűnő setupok küzül is a legjobb risk/rewardok kiválasztása, amihez igenis kitűnő eszköz a beszűkülések, ki/letörések, fordulók vadászata annak érdekében hogy a sok lehetséges közül minél szűkebb stoposakat ki tudd választani, ami jelentősen növelheti a hozamot.
Különben is nagyon szigorú vagy a fiatalokhoz, nem vagy aranyos :)

Névtelen írta...

"a jónak tűnő setupok küzül is a legjobb risk/rewardok kiválasztása..."

Most akkor végig fogja nézni kézzel egyenként, hogy a múltban a jó setup-jai közül történő beszűkülés technika által megejtett szűréssel mennyivel jobb statisztikai eredményt ért el? Dehogy fogja. Szúrópróba szerűen, max. Végignéznéd 5-6-7 évre visszamenőleg, sok tickeren kézzel, Szélanyó bácsi? Vagy elég a tudatalatti? (Bizonyára elég tud lenni egy idő után, mert sok sikeres trader így működik, de én naív vagyok és újonc).

"nagyon szigorú vagy a fiatalokhoz..."

Dehogy vagyok. :) Egyébként is, mi számít fiatalnak? :)

Szélanyó, nagyon nem mindegy, hogy a milliárdokért való unatkozást mennyi idő és energiabefektetéssel csinálod. Ha heti 3 nap (napi 5 óra kb.) aktív trade-eléssel és néha a hosszabb távú pozik manage-elésével teszed mindezt, és hosszú vakációkat engedhetsz meg magadnak a bermudákon, akkor nem hiszem, hogy olyan nagy gond lehet az életeddel.

Gyakorlatilag az összes nagy trader akik nyilatkoztak arról, hogy milyen hozzáállással tőzsdéznek, azt írták/mondták, hogy semmilyen érzelmet nem vált ki belőlük a nyereség, veszteség vagy a pozi aktuális állapota. Többekről mondták ismerősök, kollégák pl. hogy egyszerűen nem tudják megmondani, hogy aznap nyerő vagy vesztő napja volt-e az illetőnek. De ez már mélypszichológia. :)))

km

Névtelen írta...

Akkor még egy kis pszichológia. :)
Anyó sem arra vágyik, hogy körömrágva tölthesse a napot a gép előtt, és a pokol és mennyország között libikókázzon az éppen aktuális helyzet szerint. Ez felesleges és nyilván káros is, erre gondolsz Te is, Keymaker-Bestseller. De a "megcsináltam, király(nő) vagyok, képes vagyok rá" érzésére szerintem mindenkinek szüksége van ahhoz, hogy örömet találjon a tradelésben, vagyis a munkánkban. Azaz ne az egyes ügyleteket éljük meg intenzíven, hanem a stratégia megalkotását, és az afölötti örömet, hogy a "gép forog, az alkotó pihen". Pihenhet, mert a gép (jelentsen ez most diszkrét vagy automatikus stratégiát, mindegy) jól teszi a dolgát, és ez az ő munkáját dicséri.

Névtelen írta...

Km !
"Egyébként is, mi számít fiatalnak?"

Hát tudom én ?
Olyan relativisztikus néha a világ.
fiatal < 2 gyermek, or/and 4 kerék or/and egy válás-házasság ? :)

Ha itten alant Other és Name=5km Bestseller(ez igenis jobb), még hamarabb tudjuk ki volt Anonymus:)

Névtelen írta...

Bestseller,
komolyan nem látom a különbséget az automatikus és diszkrét rendszer között, legalábbis ha magamból indulok ki. Nézzük azokat, amiket felvetettél:
1. Hogy végre lehet-e hajtani.
Végre bizony. A rendszerem nagyon egyértelműen ad jelet, és én pontosan úgy is hajtom végre, amikor ad. Persze van olyan, hogy nem vagyok a gép előtt, ezzel nincs mit tenni (ilyenkor te se kötsz, tehát ez nem jelent különbséget a diszkrét-aut között).
Egyébként nem értem a végrehajtás körüli mizériát. Ha neked jön a jel, akkor teszed, amit kell és kész, nem? Én ugyanezt csinálom. Akkor meg nem mindegy, hogy aut, diszkrét rendszer vagy a szomszéd néni mondja? Van egy letesztelt forrása a jeleknek, ami jónak bizonyult, ezért nem kételkedsz benne, hanem végrehajtod a parancsot.
2. A letesztelés.
Bizony mondom, hogy a gyakran trédelt részvényeket végignéztem napos charton, némelyiket nem hét, hanem tíz évre visszamenőleg, és nem csak úgy ímmel-ámmal, szúrópróbával. Minden gyertyán végigmentem (naposnál lejjebb ilyen távon nem bontottam). Miközben ezt tettem, hónapokon át teszteltem valós időben ezeket a papírokat, sokáig kötés nélkül. Amikor a teszt is meggyőző volt, elkezdem óvatosan élesben kereskedni velük, és így tovább.
3. Az egzaktság.
Ahogy mondtam, a jelek egyértelműek. Egy sor paraméter segít abban, hogy meghatározzam, hogy adott jelre mekkora pozíciót lehet nyitni. Van egy alapszám, amit ezek a változók befolyásolnak, plusz van több kizáró tényező is, vagyis olyan, amikor jönne jel, de valamilyen egyéb ok miatt nem nyithatok (mondjuk ilyen, hogy éjszakára nem maradok olyan papírban, ami aznap jelent, vagy nem soha nem tartok napon túl biotech papírokat, de ennél sokkal extrémebbek is vannak). Amikor tudom a nyitás méretét, akkor pontosan megadott időben nyitom. Innentől zárásig szintén minden egyes lehetőség és pillanat le van szabályozva, a java része éppen azáltal, hogy mikor és mennyit nyitok, de minden (minden!) lehetőséggel számolok, sok olyannak is, amik még soha nem fordultak elő azon a területen, ahol én forgok.

Abban teljesen egyetértünk, hogy nem kell, hogy élvezzük a kereskedést. Én személy szerint nagyon élvezem, de biztos, hogy nem ezért csinálom, hanem a pénzért. Van, hogy nincs kedvem hozzá, akkor is csinálom, mert ez egy munka, és ha nem úgy fogom fel, akkor megette a fene az egészet, akkor minek foglalkozzam vele? Ahogy te is mondod, sokkal kellemesebb időtöltések is vannak ennél, és az izgalom részét nagyon nem szeretem (mostanában sokat fejlődtem ezen a téren, tudatosan törekszem arra, hogy jobban viseljem a veszteséget és a nyereséget, mert a kettő nagyon összefügg).

Gondolom, így megfogalmazva már elfogadhatóbbnak találod, amit írtam, és összeegyeztethetőbb a te felfogásoddal is. Tényleg csak a jel forrásában látom az eltérést, a többiben nem...

Szélanyó írta...

Bestseller:
Tudok róla, hogy nem végtelen hatékony a tesztelési módszerem, ahogy te sem tudsz végtelen sok indikátor-variációt végigfuttatni, hogy megtaláld a leghatékonyabb aut-stratégiát.

Ahogy arról se tud meggyőzni senki, hogy a piac véletlenszerű, arról sem, hogy diszkréten nem érdemes kereskedni. A túláradó érzelmekre nem a gépesítés a válaszom, hanem a jó stratégia megépítése, ami önbizalmat ad. Aztán hogy ezt mennyire gépesíti az ember, marhára részletkérdés. Ha le tudom programozni tökéletes biztonsággal, le is fogom. Erre jelenleg nem érzem az igényt.

Névtelen írta...

Szélanyó!

Ne add föl!!!


Mi sem adunk föl téged ! :-)

Szélanyó írta...

:)

Névtelen írta...

Mostan itten az a közhangulat alakult ki, hogy én nekem büdös a diszkrét traderek világa? :))) Még Macs is előjött Anyót értelmezni :))).

Többször leírtuk többen, hogy nem egy út van.

Egyértelmű, amit Senna mond, végül is mindegy, hogy gép vagy ember. (10 év? Wow. Egyébként én is végigmegyek az összes traden egyenként, backtest ide vagy oda mert észre lehet venni dolgokat...) A különbség köztünk talán annyi lehet, hogy ti bíztok magatokban (fegyelmetekben, józan ítélőképességetekben, stb), én pedig marhára nem. És nem bennetek nem, hanem magamban nem. :) Evvan.

Szélanyó írta...

Evvan McGregor!
Senna egyértelműket mond, engem viszont értelmezni kell, mert egyszerűen művész vagyok, na:) Téged is értelmezni kell, mert ez nem szervezett kommandós akció volt részünkről, hanem valszleg mind úgy értettük, hogy ki van röhögve az életvitelünk.

Megyek, mert dudálnak az utcán és meg kell locsolnom a virágokat.

Névtelen írta...

bestseller,
szövegértelmezek, mert ehhez legalább értek azon dolgok közül, amiről papírom van. :)

Névtelen írta...

"Megyek, mert dudálnak az utcán és meg kell locsolnom a virágokat." :)))

"ez nem szervezett kommandós akció volt"- dehogynem, az Alfa team azonnal lecsapott Bestsellerre:)

Szélanyó írta...

Alfa heam :)