2008-02-28

Testing 1-2-3

Játsszak-e arra, hogy egész jó eséllyel elkapom a kitörés elejét, és hamar nyerőben zárhatom a pozit, mielőtt eldőlne, hogy meddig képes eljutni korrekcióval vagy anélkül, illetve hogy kamu-e a kitörés. Vagy: tartsam a pozimat, amíg csak... meddig? Hogyan kell zárni?
.
Erre a kérdésre megkaphatom a választ, ha elmentem mondjuk 100 akciómat, az már azért csak jelent majd valamit. Rengeteg tanulsággal szolgálhat az eredmény, még az is kijöhet, hogy nem érdemes kitörésben beszállni. Hanem pl. meg kell előlegezni azt, vagy meg kell várni az első pullbacket, vagy eleve kitörés ellen kell játszani, annak a megölésére.
.
Rengeteg munka lesz ez, de muszáj. Eltart majd egy ideig, addig lehet, nem lesznek nagy tanulságok. Akkor viszont akkorák, hogy csak na.
.
Az ámokfutás, meg egyéb nyilvánvaló pszichés gondok ellen addig is fel kell lépni, ezek 100% hogy károsak, nem kell tesztelni őket. Egész jól nyomtam már, erre ma megint lecsapott ez az izé, csúnyábban mint valaha.
.
Kitaláltam nemrég egy szabályt magamnak, és mostantól alkalmazom is keményen: nem fordítok meg pozíciót. Általában van egy feltételezett irányom kitörésileg, és csak ebbe az irányba vagyok hajlandó beszállni. Mégis, ha ez bedöglik, néha olyan lendületesen szabadulok meg tőle, hogy egyből fordítok is, mondván ez lesz az igazi, mert az előbb tévedtem. Pedig ennél azért erősebb alapokon kell feküdnie egy új pozíciónak. Az igazi gond az, ha ilyen megfontolásból 3-4x is fordítok, egyre dühösebben, egyre nagyobb téttel, mint pl. ma este tettem. Semmi okom feltételezni, hogy azért, mert volt egy kamu kitörés, a másik irányba annál jobb jön majd. Sőt. Ezzel a szabállyal az ámokfutás megelőzhető. Remélem.
.
Egy másik újítást is tervezek holnaptól: minden pozi után feljegyzem, hogy hány perces gyertyákon játszottam, és milyen megfontolásból zártam le. Ez majd jól jön a teszthez, és segít tudatosnak maradni két pozi között: az agyelborulásnak befellegzett.

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Igazándiból nem feltétlen vagyok énsem híve a pozíciófordítgatásnak. Legalábbis, az én tapasztalataim jóval inkább negatívak mint pozitívak.

Ha egy nap többször kivág a stop akkor nem jobb aznapra inkább megnézni hol szúrta el az ember ?
Ha többször ráfordít valaki árfolyamváltozástól függően az adott helyzetben egy papírra koncentrált pozíciókényszerként is fel lehet fogni. Pedig ugyanabban az időpillanatban van másik száz alakzat más papírokon.
Igaz, akkor aznapra eléggé gánya érzés van az emberben (legalábbis bennem igen) hogy ma (is) buktam ahelyett hogy többel fejezném be. De ez benne van a pakliban.

Ha párszor lekongatnak valakit akkor talán jobb visszavonulni és kereseni egy karabélyt minthogy ugyanannak a palinak még háromszor nekimenni egyszer hátha nagyon betalálok.

Ezek mind kizárólag magánvélemények persze, nehogy itt nekem valaki okoskodással borzolja amúgyis cingár idegszálaimat he!

Üdv, Lököttt

Szélanyó írta...

Egyetértek, bár vannak olyan helyzetek, mikor mindkét irányba nagy a potenciál, és gyakran nem elsőre találja el az ember. Ma így jártam egy papíron, ahol egy pihenőben beálltam egy nagy bid fölé gyűjtögetni, aztán mikor mégis elvitték, csak kicsuktam a pozit. Esett több dollárt rögtön, én meg csak néztem. Ettől persze egyből megrendült az új sose-fordítok-szabály-ba vetett bizalmam:)